Bármerre járunk a városban lépten nyomon óriásplakátokról hívogatnak az újabb és újabb laptopok, különös kifejezésekkel csábítva. Ilyen kifejezések az SSD és az SSHD is, de ezek mégis miben különböznek a hagyományos HDD-től, azaz a megbízható, jó öreg merevlemeztől?
Kezdjük az elején: mi az a merevlemez?
A merevlemez (informatikai rövidítéssel élve HDD) a laptopod azon alkatrésze, amelyen az adatokat tárolod. Ezen a tárolóegységen kap helyet a Windows operációs rendszer, a programjaid (Chrome, Word, Excel, stb.), a netről letöltött vagy épp a fényképezőgépről felmásolt fényképek, a családi videók. Minden kép, videó, dokumentum és en bloc bármi, amit a laptopod képernyőjén látsz (kivéve, ha az internetet böngészed), a merevlemezen tárolódik.
A merevlemez mai szemmel elavultnak tűnő technikával tárolja az adatokat: bizonyos sebességgel forgó, mágneses lemezeken, melyek felett cikázó fejek végzik az olvasási és írási műveleteket.
A merevlemezt (HDD-t) jellemző adatok:
● Kapacitás: a tárolható adat mennyiségét jelzi (leggyakoribb méretek a 250, 320, 500 GB)
● Méret: a merevlemez fizikai mérete, ez a laptopok esetén 2.5”
● Fordulatszám: a tányérok forgási sebességét jelenti, a nagyobb fordulatszám gyorsabb elérést tesz lehetővé (laptopok esetén 5.400 rpm a leggyakoribb, de nem ritka a 7.200 rpm sem)
● Gyorsítótár (cache) méret: a nagyobb adatmozgatásokat gyorsítja a cache (jellemzően 8 és 32 MB közötti cache található a laptop merevlemezekben)
Előnyök és hátrányok:
+ nagy tárkapacitást kínál olcsón
+ széles kompatibilitással bír
– modern felhasználáshoz lassú
– kifejezetten sérülékeny a mozgó alkatrészek miatt
Évtizedek óta a merevlemez a laptopok (és asztali számítógépek) alapvető eszköze az adatok tárolására. Az évek során csupán annyi változott, hogy nagyobb lett a kapacitásuk (a 2000-es évek elején a 20GB-os merevlemezek számítottak átlagosnak, míg ma a 2000GB-os darabok sem ritkák), gyorsabbak (a PATA szabványt leváltotta a SATA, illetve annak újabb iterációi), halkabbak és energiatakarékosabbak lettek.
Összességében elég sokat fejlődtek, de a 2010-es évek elejére stagnálni kezdett a HDD-k fejlesztése; amit lehetett kihoztak belőlük. A következő evolúciós lépcsőt az SSD jelentette, ami mozgó alkatrészek nélkül, sokszoros sebességet volt képes nyújtani.
SSD, a következő evolúciós lépcső
Idővel megjelent az igény a megbízhatóbb és gyorsabb adattárolási eszközökre, aminek okán megszülettek az SSD-k (más néven félvezető alapú meghajtó, tartós állapotú meghajtó vagy szilárdtest-meghajtó).
Az SSD nem mágneslemezen, hanem félvezető alapú memóriachipeken, mozgó alkatrészek nélkül tárolja az adataid. Nincsenek olvasófejek, így az adatok elérése is pillanatszerűen rövidre csökken: minden azonnal elérhető, nem kell arra várni, hogy „előkeresse” őket az olvasófej.
Léteznek ugyan SATA3 csatolású HDD-k, de a csatolófelület nyújtotta sebességet egyetlen HDD sem képes kihasználni (ennek fizikai akadályai vannak). Az átlagos SATA3-as merevlemezek írási-olvasási sebessége körülbelül 120 MB másodpercenként. Ez is csak az optimális esetre igaz: ha nagyobb méretű, összefüggő adattal kell dolgoznia. Mit jelent az összefüggő? Ha fizikailag is egymás után helyezkednek el a bitek a mágneslemezen, nem kell különböző helyekre „szaladnia” az olvasófejnek értük. Szétszórt adat esetén (ami ellen a töredezettségmentesítés segít) a 120 MB/s rögtön a tizedére csökken.
Ezzel szemben az SSD-k teljes mértékben kihasználják a SATA3 interfész nyújtotta sebességet, sőt még korlátozva is vannak vele: a maximális 500-550 MB-os másodpercenkénti írást és olvasást a piacon elérhető SSD-k 95%-a gond nélkül hozza. Ha ezt összepárosítod az azonnali elérési idővel, akkor megkapod a végeredményt, egy olyan adattárolót, ahol:
● Másodpercek alatt induló programok: Legyen az a Chrome böngésző vagy a Photoshop, minden rögtön indul,
● 20-30 másodperc induló laptop: A bekapcsoló gomb megnyomásától ennyi idő szükséges a Windowsnak (HDD-vel ez 1-2 perc is lehet),
● Az adatvesztés esélyének minimalizálása: Ha leejted a laptopod, akkor sem leszel adatvesztés áldozata (HDD esetén nagy eséllyel búcsút inthetsz az adatoknak).
Az SSD sikeresen kijavította a merevlemez minden hibáját és gyengeségét és rátett még két lapáttal. Természetesen ennek ára van, hiszen a SSD meghajtók GB-ra vetített ára még most is több, mint kétszerese a HDD-khez képest.
Előnyök és hátrányok:
+ a lehető leggyorsabb írási, olvasási és elérési sebességek
+ mozgó alkatrész híján rendkívül strapabíró
+ sokkal hosszabb várható élettartammal bír
– relatíve drágának mondható
– minimális karbantartást és odafigyelést igényel a használata
Részletes összehasonlító cikkünkből megtudhatod, hogy pontosan miben különböznek az SSD-k a HDD-ktől, ha pedig már SSD van a laptopodban, akkor karbantartási útmutatónkat ajánlom figyelmedbe.
Végül az SSHD, a furcsa gyermek
Az SSD meghajtók berobbanó sikerét követően a gyártók elkezdtek kísérletezni azzal, hogy miként is lehetne az SSD szédítő sebességét ötvözni a HDD-k egyetlen nagy előnyével: a tárkapacitással. Ennek eredményképp születtek meg az SSHD meghajtók, más néven hibrid adattárolók, a két technológia legjavát nyújtva.
A leggyakrabban használt fájlokat a meghajtó memóriamenedzsere a beépített falsh memóriájába másolja (cache), ahonnan azok villámgyorsan elérhetőek, a ritkábban megnyitott fájlok pedig a nagy tárkapacitású merevlemezről kerülnek kiszolgálásra.
Az SSHD-ket jellemzően „1 TB + 8 GB”-ként vagy „2 TB + 32 GB”-ként szoktás jelölni, melyből az első a hagyományos merevlemez rész, a második a szűkösre szabott „SSD rész”. Ez utóbbi nem érhető el külön, nem látható külön partícióként, kizárólag a meghajtó memóriamenedzsere kap felette irányítást (automatizálva van mi kerül bele és mi sem).
Sajnos minden szükséges fájl nem fog beférni a limitált méretű „SSD részbe”, így a meghajtó igyekszik okosan, mindig az aktuálisan legfontosabb dolgokat elhelyezni rajta. Emiatt van az, hogy egy új játék telepítése utáni első indításkor nem lesz olyan gyors a betöltése, míg sokadjára már sokkal fürgébben indul. Ugyanígy a Windows indítása is sokkal gyorsabb egy néhány napos rendszeren SSHD használatával, mint egy friss telepítés után. A mindennapi használat során ennek megfelelően jelentősen gyorsabb az SSHD, mint ha HDD-n dolgoznánk, de korántsem éri el az SSD nyújtotta sebességet.
Előnyök és hátrányok:
+ ötvözi a HDD-k és SSD-k legjobb tulajdonságait
+ nagy tárkapacitást nyújt, a leggyakrabban használt adatokat pedig a villámgyors cache-ben tárolja
+ SSD-hez képest jelentősen olcsóbb
– nem jelent valós előrelépést a HDD-hez képest
– nem befolyásolható mely fájlok legyenek gyorsak, automatizálva van a folyamat
Melyiket válasszam?
FRISSÍTÉS:
Ugyan az SSD-k még mindig többe kerülnek, mint a HDD-k, már sokkal elérhetőbbek, mint 2017-ben, mikor ezt a cikket írtuk. Ha még használsz SSHD-t, vagy HDD a gépedben, javasoljuk, hogy nézz körül az SSD kínálatunkban, és gyere be hozzánk, hogy felgyorsíthassuk a Te gépedet is!
KORÁBBAN ÍRTUK:
Természetesen mindegyik típusú meghajtó jó a maga nemében, különböző előnyökkel és hátrányokkal bírnak. Ezzel együtt, a lehető legjobb választás az SSD, ezen érzi legjobban magát a Windows és a programjaid, ha van rá lehetőséged, akkor add meg a laptopodnak ezt a fejlesztést.
SSHD beszerzését ritka esetekben tudjuk csak ajánlani, hiszen a magasabb ár mellett sem nyújt akkora előrelépést, amely indokolná a magasabb árat. Olyan esetekben szerencsés az SSHD, ha egy új laptopot gyárilag ezzel adnak.
További cikkeink SSD bővítés témában:
● Tippek-trükkök: SSD vs HDD - Mi a különbség?
● Tippek-trükkök: Költözés HDD-ről SSD-re
● Tippek-trükkök: Rendben, SSD-t, de mekkorát?