Az Intel új 3D NAND MLC technológiára épülő, 22 nanométeres chipje
(kattintásra nagyban nyílik meg a kép)
Az Intel tervei szerint 2015-ben dobhatja piacra a 3D NAND chipekre épülő SSD típusait, amivel még több adatot tudnak ugyanakkora helyre sűríteni. A 3D NAND adatsűrűsége tizenkétszerese a hagyományosénak, amellyel könnyen megszülethetnek a 2,5”-os laptop SSD-k 1 terabájtos (1024 GB) méretben. Ami a szervereket illeti, az Intel ott is nagyot akar szakítani: 8, 12 és 24 TB-os, extrém adatforgalomra kiképezett 3D NAND+MLC chipes SSD-ket ígérnek 2016 elejére.
Habár évek óta elérhető a technológia, ha a pénztárcánk szemszögéből nézzük inkább azt mondanánk, hogy még mindig kicsit elérhetetlennek tűnik igazán nagy kapacitást SSD-vel megoldani, főleg lakossági szinten. Mert ameddig korábban a 250, 320 és 500 GB-os laptop merevlemezek voltak a legelterjedtebbek, addig egy 120 GB-os SSD áráért 1 TB-os HDD-t kapunk. Természetesen a sebességek, a rendszer válasz- és bootideje össze sem hasonlítható.
Bal oldalt: szilikon ostya, amelyből kivágják a flash memória chipeket, amelyek az SSD-ben találhatóak
Jobb oldalt: egy kivágott flash memória chip és egy SSD meghajtó méretarányos képe
(kattintásra nagyban nyílik meg a kép)
Ezáltal a SSD-k elterjedtsége is töredéke csupán a merevlemezeknek, idén alig lépte át a 20-80% arányt a HDD-k javára. Mindezen belül pedig igen speciális állatfaj a 3D NAND flashchipes SSD, amelyet eddig lakossági használatra a Samsungon kívül nem gyártott senki. Az Intel új fejlesztésével szeretné a gyártási költségeket lejjebb nyomni, tömeggyártással és értékesítéssel elérni az árak masszív csökkentését.
MAGAS BELÉPÉSI KÜSZÖB, KÖZÉPTÁVÚ ÉLETTARTAM
És ha mindaz nem lenne elég, hogy egy használható méretű SSD csillagászati árakon vásárolható meg, az SSD-k élettartama is hagy némi kívánnivalót maga után. Azzal együtt, hogy nincs az SSD-ben mozgó alkatrész – így laptopba kiváló választás, hiszen nem érzékeny az ütődésekre, mint a HDD-k –, a chipek jelentősen kevesebb írási ciklust képesek végrehajtani, mint az elméletben végtelen adatműveletre képes mágneslemezes HDD-k.
Így mindeddig kifejezetten luxus portékának tekinthettük az SSD-t, legyen az laptopba, asztali gépbe vagy szerverbe szánva. Az Intel 3D NAND chipjei azért is számítanak nagy dobásnak, mert továbbfejlesztett, önjavító TRIM technológiát használnak, amely vegyítve az MLC (multi level cell) chipekkel különösen hosszú, két-háromszor nagyobb élettartamot ígér. Emlékeztetőül: egy hagyományos SSD legfeljebb 5 évig képes teljes tárkapacitását megőrizni.
A 3D NAND chipekben 32 rétegben helyezik egymásra az MLC chipeket. Egy MLC chipben cellánként kettő bitet tárol a chip (SLC: single level cell, cellánként egy bit; MLC: multi level cell: cellánként kettő bit; TLC: tri-level cell: cellánként három bit), így összesen 256 milliárd bitet (~29,8 GB) képes tárolni egyetlen körömnyi nagyságú chip. Ezekből kerül egymásra legfeljebb 32 réteg, így fér el egyetlen köröm nagyságú, 2mm vastagságú chipen 1 TB adat.
ANNYI HELYED LESZ, AMENNYIT CSAK AKARSZ
Ha lehet hinni az Intelnek, akkor ezzel jöhet el az SSD-k nagy áttörése, árban és tárkapacitásban egyaránt. „Nem kell többé kompromisszumokat kötnünk, hogy elég helyet szeretnénk, vagy gyors működést.” – összegzi Rob Crooke, az Intel Non-Volatile Memory Solutions Group elnökhelyettese. A következő két évben megkezdik a 3D NAND MLC chipekkel szerelt SSD-k gyártását.
Nem csak a szerverekben gondolkodnak az Intenél, hanem a kis költségvetésű rendszerekben is (laptopok, asztali gépek). „Annyi helyed lesz, amennyit csak akarsz: egy terabájtot potom összegért megkapod majd.” – ígéri Crooke. Manapság mindössze 20%-ot szakítanak az SSD-k a piaci tortából, 2018-ra ez felkúszhat 35%-ra a szerverek és 50%-ra a laptopok esetében.
