Laptop processzor

Laptop processzor: Laptop processzor: A laptop processzor egy CPU, ami a kifejezetten a laptopokhoz, notebookokhoz lett optimalizálva. A legfőbb különbség a laptop processzor és az asztali processzor típusok között a fogyasztás, ezért a laptop processzor gyártás mára jelentős szerepet játszik a félvezető iparban. A laptopok elterjedése, használatuk népszerűsége a mai napig nő a mobil számítógépek piacán, hiszen a notebookok tervezésénél a fő irányvonal egyszerű: az asztali gépek teljesítményét és funkcionalitását hordozható méretre csökkenteni.

Bizonyos modelleknél régebben szokás volt asztali processzort használni laptopokban, de ezek a CPU-k mára már teljesen eltűntek az újabb laptopokból. A CPU a laptopok esetén is a számítógép agyaként működik. A notebook processzor dolga az utasítások értelmezése és feldolgozása. Összetett elektronikai áramkör, félvezetős kivitelezés. A CPU sok tíz millió tranzisztort tartalmazó ún. szilícium kristályokra van integrálva. A processzor több részből tevődik össze, ám egy szilícium lapra integrálva már mikroprocesszornak nevezhetjük. A notebook processzorok esetében is létezik természetesen 32 bites és 64 bites változat, ez a processzorba épített úgynevezett regiszter. Az x86-64 az x86-os processzor leszármazottja, 64 bites változata. Az utasítás készletet az AMD (Advanced Micro Devices), később ezt átnevezték AMD64-re. Ezt az architektúrát később lemásolta az Intel is és Intel 64-nek nevezték el.

Processzor hűtése:

Ahogyan minden processzor, úgy a laptopok processzora is működés közben hőt termel. A laptopokban kialakított kis hely és a kis fogyasztás miatt, igyekeznek olyan processzor típusokat gyártani, amik keveset fogyasztanak, illetve kevésbé melegszenek. Kisebb gépeknél, jellemzően netbookoknál elterjedt a passzív hűtés is, ebben az esetben a hűtő rendszerből elhagyják a ventilátort, így a hűtőborda vezeti el hőt és a laptop más elemei adják azt le a környezet felé. A laptopoknál, notebookonál már más a helyzet, főleg a komolyabb processzorral rendelkezőknél már nagyobb teljesítményű hűtésre van szükség, ilyenkor jön képbe a laptop ventilátor. A ventilátorral szerelt hűtő rendszert aktív hűtésnek nevezzük. A processzor és a hűtőborda között úgynevezett hűtőpaszta található (az esetek többségében), melynek feladata a hőátadás növelése, segítsége a processzortól a hűtőborda felé. A hűtőborda speciális gáz segítségével szállítja el a hőt a ventilátor felé, mely a hűtőbordát fújva hűti laptopunkat. Érdemes évente a laptop processzoron található hűtőpasztát cserélni, melyet szervizünkben 1 munkanap alatt el tudunk végezni.

Mire kell figyelnünk laptop processzor vásárlásakor?

1. A processzor tokozása:

Az ún. tokozás alatt a processzor érintkezőinek kivitelezését értjük. Az Intel és az AMD processzorokat is több fajta, generációnként általában változó tokozással gyártják. Pl.: Intel Socket M, Intel Socket 478, 479, AMD Socket S1, stb…

2. Az órajel:

Az órajel a processzor működéséhez szükséges jelet, ütemet biztosítja. A processzor, azaz az óra egy kvarckristály segítségével működik, melynek rezgése biztosítja a notebook processzor számára a megfelelő órajelet. Az órajelet Hertzben mérjük. Az órajel generátora kb. néhány száz megahertzes jelet generál, így a magasabb órajel eléréséhez speciális szorzót alkalmaznak. A mai laptop processzorok már másodpercenként több milliószor kapnak jelet, így az órajelet ebben az esetben már GHz-ben (GigaHertz) mérik. Ez a mutató tehát ez megmutatja, hogy a processzor egy másodperc alatt, hány utasítást tud elvégezni. Fontos, nem szabad összetéveszteni a műveletet az utasítással. Lehetséges, hogy egy művelet több utasításból áll, így természetesen több órajelnyi időt vesz igénybe. Egy művelet idejét gépciklusnak nevezzük, egy gépciklus általában több órajel ütemből áll.

3. A processzor főbb részei, Cache, 32 bit vs 64 bit:

Cache: más néven gyorsító tár, a notebook processzor egy kiemelkedően fontos része. A cache a notebook processzorba integrált „memória”. A cache a viszonylag lassú rendszer memóriát (RAM) igyekszik ideiglenesen kiváltani úgy, hogy az éppen következő programrészeket, adatokat beolvassa a cachbe. Minden mai notebook processzor rendelkezik egy kisebb, de gyorsabb L1 cachel és egy lassabb, de nagyobb méretű L2 cachel. A gyorsító tárak mérete a mai processzoroknál már megabyteos méretű nőtt.

Regiszter: a processzorba épített nagyon gyors elérésű memória. A mai processzorokban 32 bites, illetve 64 bites verzióban található meg. Itt tárolja a processzor ideiglenesen azokat a feladatokat, amikkel éppen dolgozik. Egy 32 bites processzor például egy 32 bites busz kapcsol össze a laptop memóriájával, így a regiszter mérete alapvetően meghatározza, hogy laptopunk mennyi memóriát, ramot tud kezelni. Érdemes a regiszter méretével azonos „típusú” operációs rendszert telepíteni, így maximálisan ki tudjuk használni a laptopban rejlő lehetőségeket.

ALU: Ez az aritmetikai és logikai egység, a processzor egy alapvető eleme, mely az alapvető matematikai műveletek elvégzésére van a processzorba építve. Az ALU sebessége növelhető egy ko-processzor beépítésével, mely meggyorsítja a lebegőpontos műveletek elvégzését, ezt FPU-nak, lebegőpontos műveleteket végző egységnek hívják. Az FPU régebben külön rész volt a processzorban, manapság már minden ALU tartalmazza azt.

AGU: ez a processzor címszámító egysége, ennek fő feladata a programutasításokban szereplő címek leképzése a főtár fizikai címeire.

CU: vezérlőáramkör, feladata a processzor összes munkájának ütemezése. Buszvezérlő: a regisztereket, memóriát, stb. összekötő busz rendszer irányításáért felelős.

Laptop processzor bővítés: AMD és Intel laptop processzorok, raktárról, azonnal, garanciával minden laptop típushoz.