Új laptop, vagy notebook választásakor a hardver teljesítménye, az akku üzemideje, és a készülék súlya mellett a legfontosabb szempontok egyike a kijelző mérete.

Ha egyszer nem tudjuk elolvasni, mi van a kijelzőre írva, hiába a 10 órás akku-üzemidő, és a nyolcvan dekás készülék tömeg, és szuper teljesítmény. És még nem megfizethető a kihajtogatható kijelző, vagy a hologram kivetítő sem, azaz akkora lesz a laptopunk, amekkora kijelzőre szükségünk van. Értjük, hogy FullHD, meg IPS, meg kék legyen a kerete, de mire fogjuk használni? A mai cikkünkben ezeket vesszük sorra.

KISEBB VAGY NAGYOBB LEGYEN?

Minél kisebb egy kijelző, annál kevesebb erejébe kerül az akkumulátornak üzemeltetni azt, azaz hosszabb akkumulátor üzemidőre számíthatunk. Kisebb helyen elfér, kisebb táskába is be lehet gyömöszölni. Könnyebb.

Hátránya, hogy ha munkára használjuk a laptopunk, akkor nem igazán fér el rajta egy nagyobb táblázat. Ugyanígy egy film élvezhetősége is sokat csökken egy kisebb kijelzővel. Játszani szintén nem nagyon lehet rajta. Továbbá az is kérdés, hogy például mennyire tudjuk ügyesen kezelni az ölünkbe vett laptop érintőpadját, hogy precízen vágjunk videókat, vagy szerkesszünk képeket.

Minél nagyobb egy kijelző annál élvezetesebb egy videótartalom, játék, vagy könnyebb képszerkesztővel dolgozni, meglátni a legapróbb részleteket is. Ellenben az akku is kevesebb ideig bírja, hordozni is kényelmetlen. Ölben nehezebb tartani. Sőt, egy 15,6 colos laptop már könnyen leborul a szokványos vasúti kocsi pohár tartójáról.

a legnépszerűbb laptop kijelző méretek

13 col

Talán a legelterjedtebb legkisebb kijelző méret a 13,3 colos. Általános böngészésre, szöveg olvasásra, vagy olyan videótartalmak fogyasztására alkalmas, ahol a inkább a mondanivaló, a zene a központi eleme a tartalomnak, nem a látvány.

Nagyon régről megmaradt beidegződés, hogy a kisebb laptop, kisebb hardveres teljesítmény is jelent, azonban ez nem így van. Egyre elterjedtebbek az ultrabookok, amik úgy nyújtanak erősebb hardvert, hogy közben ne kelljen kompromisszumot kötni az akkumulátor üzemidővel sem. Létezik kisméretű 4k, azaz 3840×2160 felbontású 13,3 colos kijelzővel szerelt laptop is. Azonban ez az egyszere megjeleníthető, és még olvasható szöveg tömeg mennyiségén nem segít.

14 col

Kicsivel nagyobb a 14 colos kijelző méret. Kicsit nehezebb, de kicsit jobb is rajta a sorozatunk. Nem nagy változás az előzőhöz képest.

15,6 col

A 15,6 colos kijelzővel szerelt laptopok adják a használatban lévő készülékek derékhadát. Amolyan középutat jelentenek. Ha nem akarunk dönteni, hogy mire használjuk a laptopot, vagy szeretnénk rajta olvasni, játszani, és filmezni, miközben hordozni is szeretnénk, akkor ilyet érdemes választani.

Még ez a legnagyobb kijelző méret, amivel egy kávézóban, vonaton, gyorsétteremben, vagy parkban összefuthatunk. Ilyen méretű kijelzővel szerelik a gamer laptopok túlnyomó többségét is. Azonban már egy közepes videó teljesítményű gamer laptop is olyan vaskos és nehéz lehet, hogy ölben már kimerítő használni.

Emellett szól az is, hogy ezeknek általában az alján vannak a nagy légbeömlő nyílások. Szerencsétlen esetben pont ott, ahol a térdünkkel ezeket ki is takarjuk - ezzel élve megsütve a videókártyának. Leginkább egy asztali "dobozos" számítógép elegáns helyettesítésére valók.

blogunk ajánlása

17,3 col

A következő méret a 17,3 col. Ezeket már nem lehet igazán hordozhatóként használni. Beakadnak, leborulnak, lecsúsznak. Ellenben funkciót tekintve egyre inkább hasonlítanak egy asztali számítógépre. Emiatt az akku üzemidő már nem szempont, úgysem visszük sehova. Elég sok minden látszik rajta, de még mindig elég kompakt egy "dobozos" számítógéphez képest.

A kijelző méretén kívül a másik legfontosabb szempont: a felbontás.

Korábban még ritkaságszámba ment, ha valakinek FullHD-s kijelzővel szerelt laptopja volt. Azonban ma már nagyítóval kell keresni azokat az újonnan beszerezhető készülékeket, amiket még csak HD-s kijelzővel szereltek. Ez már elavult technológiának számít. Már a legegyszerűbb, belépő kategóriás új laptopban is Full HD-s kijelzőt találunk.

Azonban egyre gyakrabban találkozunk 2K, vagy 4K kijelzővel szerelt laptoppal. Ez esetben nem csak 1920x1080 felbontással kell számolnunk, hanem 2K esetén 2560x1440, 4K esetén 3480x2160 felbontással. Ez 4K esetén annyit tesz, hogy a kijelző 2160 pixel sorból áll, mégpedig olyan pixelsorokból amelyek egyenként 3480 pixel pontot, azaz képpontot tartalmaznak. Ez már olyan képélességet jelent, amelyen egy ugyanakkora felbontású fotó már egészen úgy fest, mint ha egy ablakon keresztül néznénk annak a tárgyára.

Ezek még viszonylag drága kijelzők, amelyek meghajtásához komolyabb hardveres teljesítményre van szükség, így minden szempontból megemeli az így felszerelt laptop árát.

Na És mi az az IPS, és OLED?

Korábban az IPS technológia számított ritka, különleges képminőségnek, de ma már ez pont olyan általános, mint a FullHD. Az IPS kijelzőknek messze jobb a színhűsége, mint a korábbi "TN" képernyőknek. Emellett a betekintési szögük 178 fok, ami azt jelenti, hogy a kijelzőre szinte teljesen oldalról tekintve is éles, fényes, kontrasztos képet látunk.

További előrelépés az OLED technológia. Az OLED kijelzők szakítanak a korábbi LCD technológiával, amely a kezdetek óta uralta a lapos kijelzők piacát. Egy OLED kijelzőnek még az IPS paneleknél is élesebb, kontrasztosabb, sőt kimondottan élénkebb a képe. Ezek a kijelzők azonban még nagyon drágák, és - az egyéni tapasztalataim szerint - a szemet is rendkívüli módon lefárasztják huzamosabb "kijelző-idő" alatt.

A képfrissítési sebességek szerepe

Az első mozgó képeknél - még a XX. század elején - másodpercenként 20-25 képkockát vetítve már egészen dinamikusnak érezhették a megjelenítést. A manapság elterjedt képfrissítési frekvencia a 60 Hz. Ez ugyan lényegesen dinamikusabbnak tűnik a másodpercenkénti 25 képkockánál, de még ennél is dinamikusabb, de hogy pontosabban fogalmazzak, simább mozgó képet ad.

Egyre gyakoribbak a 120, 144 HZ képfrissítési frekvenciával bíró laptop kijelzők, de akad már 360 Hz-es is. Nos, ezt átadni, hogy pontosan mit is jelent, hogy simább a képe egy 144Hz-es kijelzőnek egy 60 Hz-esnél, nem könnyű. Ezt tényleg látni kell, hogy megértsük, és hogy eldönthessük, szeretnénk-e mi is ilyen kijelzőt. A gyakoribb képfrissítés több erőforrást igényel, így nagyobb hardver teljesítményre van szüksége, ami erősebb videókártyát jelent.

Emellett az is fontos, hogy az a képfrissítési frekvencia - ahogy a videókártya előállítja a jelet a kijelző számára - megegyezzen azzal, amivel a kijelző fogadja, és a képet kialakítja. Néhány laptop használja az Nvidia G-Sync, vagy az AMD FreeSync technológiáját, ami megszünteti a mozgó képek azon torzulását, ami abból fakad, hogy különbözik a megjelenítendő kép, és a kijelző maximális képfrissítési frekvenciája. Vegyünk egy példát: a "jobb" kijelző tudja, hogy a játék csak 60 fps-sel produkál mozgóképet, így a saját maximális 90 Hz frekvenciáját 60 Hz-re csökkenti, megakadályozva a kép szétesését. Így ki tudjuk hozni a maximumot az adott esetben gyengébb hardverünkből is.