A CPU magyarra fordítva a központi feldolgozó egység rövidítése, de mi csak egyszerűen processzornak hívjuk. A processzor a géped agya, itt történnek a számítási műveletek. Kézenfekvő, hogy minél jobb a processzor, annál gyorsabb a laptopod. Azonban itt a sebességet nem km/h-ban mérjük, hanem mega- és gigahertzben (MHz, GHz). Egy átlagos laptop processzor 2 GHz sebességű, és rögtön két maggal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egyszerre két párhuzamos feladatot tud végezni anélkül, hogy megosztaná erőforrásait. Ezáltal nem lassul az első feladat végzése azért, mert egy másodikat is végeznie kell.

A 2006-os évtől jelentek meg az asztali és a laptop számítógépekben is a kettő és négy magos (dual core, quad core) processzorok. A fizikai processzormagok számával meg lehet többszörözni a számítási kapacitást, amely az ilyen működést támogató programoknál a magok számával megegyezően gyorsabb működést eredményez. Beszélhetünk továbbá logikai szálakról (thread), amelyek nem fizikailag megjelenő processzormagok, hanem a processzor által elvégzendő feladatok szimultán való végrehajtását jelenti.

Ha az a gondolat motoszkál a fejedben, hogy a processzor cseréjével gyorsabb, teljesítményben is jobb lesz a laptopod, akkor jó úton haladsz. Mire kell figyelned? Gyártóra, foglalatra, FSB sebességre, fogyasztásra. Haladjunk szépen sorjában.

LÁBAK ÉS FOGLALATOK

A rossz hír viszont az, hogy nem kompatibilis minden CPU minden laptoppal. A CPU-nak sok száz lába van, amin keresztül kommunikál az alaplappal. Például az Intel Core i3-2330 processzor egészen pontosan 988 darab ilyen tüskével rendelkezik, míg egy régebbi Core2Duo T7300 processzornak 478 lába, egy AMD Athlon 64 X2-nek 940 tüskéje van.

A különböző számokból már gondolom egyértelmű, hogy ezek a CPU-k nem csereszabatosak egymással. A két nagy gyártó, az Intel és az AMD processzorai semmilyen módon nem kicserélhetőek egymással, míg gyártón belül is számtalan foglalat (ide passzolnak bele a tüskék) létezik.

blogunk ajánlása

GENERÁCIÓK

Divatos szó lett a generáció, az Intel csak úgy ontja magából az újabbnál újabb processzor családokat. Közel sem mindegy, hogy hányadik generációs Intel processzorod van. Például egy Intel Core i3-350M-et (első generációs) nem cserélhetsz Intel Core i5-2410M-re (második generációs), hiszen különböző foglalattal (Socket G1 és Socket G2) rendelkeznek. A Core i3/i5/i7 után szereplő első számjegy a generációt jelzi, kivéve, ha a kötőjel után csak 3 számjegy van, abban az esetben első generációs a CPU.

Intel® Core™ i7-3630QM (3.40 GHz), az i7-es széria 3. generációjának csúcsragadozója

Ugyanígy az AMD processzorokon belül is több generáció létezik a régebbi Socket AM2 foglalatba illő Athlon 64-ből, azonban itt a foglalat azonossága esetén jó eséllyel kompatibilisek egymással a CPU-k. Azonban az újabb, Socket FS1 foglalatba illő CPU-kkal már értelemszerűen nem.

CSERÉLHETŐ ÉS FORRASZTOTT

Hogy a helyzet még tovább bonyolódjon, léteznek cserélhető és nem cserélhető CPU-k. A cserélhető esetében annyi a teendő, hogy szétszereled a laptopot, odafigyelve eltávolítod a hűtést, kinyitod a foglalatot, kiveszed a régi CPU-t, berakod az új CPU-t, ellátod hűtőpasztával, visszahelyezed a hűtést, majd összeszereled a laptopot. Pofonegyszerű nem?

Akkor jön a pofon, amikor a szétszerelt állapotban szembesülünk a ténnyel: a CPU oda van forrasztva az alaplapra. Újabban költséghatékonysági és energiatakarékossági célból választják ezt a megoldást a gyártók. Ez egy felsőbb kategóriás Intel Core i5/i7 esetében teljesen érthető is lenne, azonban egy gyengébb Celeron-t vagy Pentiumot szívesen cserélne az ember. A meglepetést megelőzheted informálódással, erre mindjárt rátérek.

Ha azt mondanám, hogy az alaplapra forrasztott (röviden BGA-zott) processzor nem cserélhető, akkor hazudnék. A cseréhez mind a 988 vagy 940 (vagy akármennyi) darab érintkezési ponttal rendelkező chip-et tökéletesen kell eltávolítani, majd a drágán beszerzett jobb chip-et felhelyezni. Gazdasági totálkár, főleg abban az esetben, ha nem sikerül. Lehetséges, csak nem érdemes.

A foglalattal rendelkező processzorokat azonban sokan előszeretettel cserélik, főleg a pár éves laptopokban, hiszen így kicsit megfiatalodik a sebesség által és még jó pár évig hasznos társad lehet.

CSERÉLHETŐ A PROCESSZOROM?

Ha eddig nem tetted volna meg, akkor ideje kideríteni milyen processzorral rendelkezel. Erre számtalan mód létezik. A legegyszerűbb a Windows-ban a Rendszer panel megnyitása, amit megtehetsz a Windows logó + Pause gombok egyidejű megnyomásával, vagy ha beírod a Start menübe.

A Windows logó + Pause gomb megnyomásával nyílik meg a Rendszer panel

Sajnos így a processzor nevén kívül sok információhoz nem jutsz hozzá. Ha tudni szeretnéd a foglalatát és az FSB sebességét, akkor erre kitalált programhoz kell fordulnod (vagy a Google-hez). Várjunk csak, mi az az FSB? Manapság egyre kevesebb CPU esetében értelmezhető, azonban sokáig elterjedt „közös nevező”. Az FSB (front side bus) az a sebesség, amin képes kommunikálni egymással a CPU, a RAM és az alaplapi chipset. A bővíthetőség akadályát képezheti, ha különbözik két CPU FSB-je, hiába azonos a foglalat.

Az ingyenes CPU-Z a legegyszerűbb módja a CPU-ról való információk megszerzésére

Visszatérve a programokra, kettőt tudunk ajánlani jó szívvel. Egyik a magyar fejlesztésű AIDA64, melynek létezik ingyenes próbaváltozata, a másik pedig a teljesen ingyenes CPU-Z nevű program. Az előbbi egy komplett rendszer-elemző, míg a második egy jóval kisebb, telepítés nélkül futtatható CPU-elemző.

A magyar fejlesztésű AIDA64 igazán népszerű program

Ha megtaláltad a szimpatikus processzort, amire cserélni szeretnél, ellenőrizted a foglalatot, az FSB-t is, akkor is akadhat még problémád. A legtöbb laptop csak a legfrissebb BIOS applikálása után hajlandó felismerni egyes processzorokat. A BIOS frissítése azonban rizikós művelet, csak saját felelősségre ajánljuk! Ha nem vagy biztos magadban, akkor inkább bízd szakemberre!

Mit kell tehát nézned a processzor kiválasztásakor?

Mit kell tehát nézned a processzor kiválasztásakor?

● Gyártót (Intel vagy AMD)
● Foglalatot (Socket G1, Socket AM2, stb.)
● FSB sebességet (667 MHz, 800 MHz, 1066 MHz, stb.)
● Legfrissebb BIOS van-e a laptopodon?

És még egy utolsó, ritka tényező, amire érdemes odafigyelni: a fogyasztásra. Ezt TDP-nek (Thermal Design Power) hívják és wattban (W) adják meg az értékét. Ritkán, de előfordulhat, hogy azonos FSB-vel, foglalattal rendelkező egymással kompatibilis CPU-k más fogyasztással bírnak.

Például az Intel Core i5-2520M laptop processzor 35W-os fogyasztással, míg az Intel Core i7-2820QM már 45W-os fogyasztással bír. Mindkettő 2. generációs, Socket G2 foglalatúak, egymással 100%-ban csereszabatosak. A nagyobb fogyasztás mit jelent? Nagyobb hőtermelést. Magyarán, eddig lehet éppen elegendő volt a laptopod hűtése, de a processzor váltás után kevésnek bizonyulhat.

NEKEM EZ KÍNAI, DE SZERETNÉK GYORSABB CPU-T!

A legtöbbünknek sem ideje sem kedve nincs foglalatokat, FSB-t és még ki tudja mit elemezgetni. Ha a webáruházunkban kinéztél egy CPU-t, akkor azt (a CPU értékétől függően) díjmentesen beszereljük a laptopodba, amivel szükség esetén együtt jár a BIOS frissítése is.

Ha magadnak szerelnéd be, de nem vagy biztos a kompatibilitás ügyében, akkor elegendő elküldened számunkra az AIDA64 vagy a CPU-Z programból készült képernyőmentést az info@laptopszaki.hu címünkre, vagy a Facebook-on az oldalunknak címzett üzenetben! A levélre rövidesen kollegánk fog válaszolni, melyben vázolja számodra a fejlesztési lehetőségeket.

blogunk ajánlása